Nagyobb java alkalmazás fejlesztésekor elég sok nem implementált metódus (method stub) kerül a kódba, főleg a kódolás első fázisában, ezeket általában az IDE generálja, pl. mikor absztrakt osztályból származtatunk.
Ezekkel a generált metóduscsonkokkal az a gond(om), hogy általában egy return null; (vagy hasonló) utasítás szerepel bennük, ami nem a legjobb megoldás. Emellett persze oda van írva egy TODO komment, de ennek nincs sok értelme, ha senki nem figyel rá (a legjobb persze az, mikor ezt a fejlesztő kitörli, hogy ne warningoljon neki a környezet).
A return utasítás helyett szerintem sokkal jobb megoldás kivételt dobni. Ehhez nincs dedikált kivétel a Java API-ban, de érdemes írni (RuntimeException-ből származtatni), mivel így sokkal hamarabb kiderül, ha valami nincs implementálva (legkésőbb akkor, mikor szükség van a metódusra), tehát biztosan nem kell adott esetben fél órát debugolni, és biztosan nem fog az éles alkalmazásba bekerülni a metóduscsonk.
Ezekkel a generált metóduscsonkokkal az a gond(om), hogy általában egy return null; (vagy hasonló) utasítás szerepel bennük, ami nem a legjobb megoldás. Emellett persze oda van írva egy TODO komment, de ennek nincs sok értelme, ha senki nem figyel rá (a legjobb persze az, mikor ezt a fejlesztő kitörli, hogy ne warningoljon neki a környezet).
A return utasítás helyett szerintem sokkal jobb megoldás kivételt dobni. Ehhez nincs dedikált kivétel a Java API-ban, de érdemes írni (RuntimeException-ből származtatni), mivel így sokkal hamarabb kiderül, ha valami nincs implementálva (legkésőbb akkor, mikor szükség van a metódusra), tehát biztosan nem kell adott esetben fél órát debugolni, és biztosan nem fog az éles alkalmazásba bekerülni a metóduscsonk.

